Putyin megpróbálja kijátszani a szankciókat, Amerika figyelmezteti a szövetségeseit a módszerekre. A putyinizmus fenyegetést jelent a világra nézve. Mit lehet tanulni a Fox News perének példájából? Mire lenne szükség Izraelben? Válogatás a nemzetközi lapok írásaiból.
Kirill Rogov orosz politológus, a bécsi Humántudományi Intézet munkatársa szerint ez kell ahhoz, hogy vége legyen a háborúnak. A cikk az Economistban olvasható.
A Bloomberg úgy értesült, hogy a franciák szerint már akár idén nyáron tárgyalóasztalhoz ülhetnének a háborús felek képviselői.
A DK-s Vadai Ágnes javasolta az Országgyűlés külügyi bizottságában, hogy hirdesse ki Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát, mivel ennek hiányára hivatkozva tárja szét a kezét a kormány: az elfogatóparancs ellenére emiatt nem tudnák letartóztatni hazánkban az orosz elnököt.
A kínai oroszpolitika szempontjából jelzésértékű lehet, hogy azt a Li Sang-fu-t nevezték ki alig egy hónapja az ország védelmi tárcájának élére, aki 2018 óta amerikai szankciók alatt áll, mert harci repülőgépeket és felszereléseket vásárolt Oroszország fő fegyverexportőrétől, a Roszoboronexporttól.
Merényletben életét vesztette az egyik legismertebb orosz katonai blogger, Vladlen Tatarszkij. A hatalom által uralt orosz médiatérben a haditudósítók egyszerre működnek szelepként, illetve a Kreml gátlástalan propagandistáiként.
Az író-propagandista Eduard Bagirov 48 éves volt.
Gulyás Gergely korábban elmondta, Magyarországon erre nem kerülne sor.
Az orosz elnök úgy gondolja, hogy az idő neki dolgozik, mert a demokratikus társadalmak belefáradnak a háborúskodásba, de tudatni kell vele, hogy van pénz, paripa, fegyver és akarat az elvesztett ukrán földek visszaszerzésére - írja vezércikkében az amerikai lap.
Ha a kormány az elmúlt 7–8 évben nem abba ölte volna a diplomáciai erőforrásait, hogy minél rosszabb viszonyt alakítson ki legnagyobb szomszédjával, Ukrajnával, akkor Magyarország egyértelmű geopolitikai nyertese is lehetne egy ukrán győzelemnek, és a magyar gazdasági szereplők aktívan kivehetnék majd a részüket az újjáépítésben – mondta a hvg360-nak adott interjúban Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője. A kormány akkor játszotta el utolsó esélyét, mikor kivonta magát a közös fegyverszállításokból. De miért pont most írt a Spiegel arról, hogy maffiamódszerekkel üldözik el a német cégeket? Mire játszik Kína a háborúban? Mi lesz, ha szétesik a nyugati egység? Az interjú a háború eszkalációjának lehetőségeiről szóló vitasorozatunk újabb része.
Gleb Karakulov az orosz Szövetségi Védelmi Szolgálat (FSZO) századosa volt és ő a közelmúlt legmagasabb rangú orosz hírszerzőtisztje, aki nyugatra menekült.
Interjút adott a Novaja Gazeta Europe-nak Ljudmila Naruszova, a Duma felsőházának tagja, aki legutóbb arra a törvényjavaslatra mondott nemet, amely a katonai behívások rendszerét módosította – ezt, mint mesélte, a tisztítóban megköszönték neki. A politikus elmondta, miért tartja elképzelhetetlennek, hogy kiszálljon a politikából, és beszélt az orosz elnökhöz fűződő kapcsolatáról is.
Az orosz elnök másodjára járt olyan ukrán területen, melyet a háború kitörése óta hadserege az ellenőrzése alá vont.
Az orosz téli hadjárat nem sok sikert hozott, az ukránok számára közeleg a döntés pillanata, tavaszi offenzívára készülnek, miközben az Egyesült Államoknak most kellene cselekednie, és megadnia mindent, amire Ukrajnának szüksége van, írja az amerikai lap szemleírója, David Ignatius elemzésében.
A korábban megmérgezett ellenzéki politikust tizenharmadik alkalommal vitték magánzárkába. A börtönorvos szerint csak a tavaszi fáradtságtól szenved.
Mark Galetti Oroszország-szakértő szerint nem kizárt, hogy a Kreml rendelte meg a katonai vlogger elleni merényletet. A Guardian és a Die Welt a Trump-perről és annak lehetséges következményeiről ír, előbbi úgy fogalmaz, fájdalmasan behatárolt Trump értelmi és érzelmi horizontja. Mi következik, ha ismét Trump lesz az elnök? Mit tehet ennek érdekében Putyin? Hány határkerítés van most világszerte? Válogatás a nemzetközi lapok írásaiból a hvg360-on.
Akár tetszik, akár nem, még legalább 10 évig egy agresszív és veszedelmes Oroszországgal kell számolni, és erre Európa nincs felkészülve.
Vlagyimir Putyin az Egyesült Államokkal szembeni zsigeri bizalmatlanságot lovagolja meg, Oroszországot pedig áldozatnak állítja be. És semmit sem lehet jobban eladni, mint a védelemnek álcázott agressziót, állítja Ute Frevert történész, az emberi fejlődéssel foglalkozó berlini Max Planck Intézet igazgatója.
Több mint egymillió orosz állampolgár menekült el hazájából az Ukrajna elleni invázió kezdete óta. Vlagyimir Putyin Oroszországát bő két évtized alatt hatmillióan hagyták el.
Egyáltalán nem a jobb és a baloldal harca ez, hanem a nyílt és zárt társadalmak, így a szabadság és szolgaság összecsapása. Az autokraták torzítják a valóságot, ellenségképet gyártanak, az ellenzékieket hazaárulónak kiáltják ki, a tabuk fokozatos ledöntésével érzéketlenné teszik a társadalmat, és legfőképpen áthangolják a hűséget, hogy az ne a nemzetnek, hanem csakis a vezérnek szóljon.
